[ Pobierz całość w formacie PDF ]
de valamit azért eltitkolt eddig. Nem nagyon akarta megemlíteni f1leg Ravn miatt , de a
hallottak után már nem titkolódzhatott tovább.
Ravn! kezdett bele a mondandójába, kissé ünnepélyes hangon.
Tudom, hogy így nevezteted magad, a hercegi cím elhagyásával, de félek, most rossz
hírt kell mondanom az apádról. Nemrég azt mondtuk, hogy tegnap éjjel két hajó süllyedt el
Sandhammaren partjánál. Az egyik a Herceg koggja volt, név szerint a IV. Bogiszláv. Ezt
attól az embert1l tudjuk, aki itt éjszakázott, és azon a hajón jött idáig. Sajnálom, Ravn!
Köszönöm, hogy elmondtad, de nem kell sajnálkoznod! mondta Ravn és felállt.
Azóta, amióta megtudtam, hogy anyámat a Herceg ölette meg, már nem tekintem az
apámnak. Sokkal jobban sajnálom azt, hogy a kis barátunk, a teremtmény is elsüllyedt a
hajóval. Úgy látszik, Sandhammaren nem hagy sok megmenteni valót maga után!
El tudom képzelni, hogy milyen szomorúak vagytok Ilonával együtt mondta Ricke
csendesen. Én is elszomorodtam, mikor hallottam az elbeszéléseteket.
Mennyi esély van rá, hogy megtaláljuk azt a roncsot? kérdezte Ravn, Jeppéhez
intézve a szavait.
Nagyon kevés válaszolt Jeppe. Igaz, hogy a tenger most még elég nyugodt, így ki
lehetne menni a vízre csónakkal. Bár a roncs eléggé messze van kinn a tengeren, de& de
már biztosan betemette a tengerfenéki homok.
Ravn csak most értette meg, hogy Jeppe egy kis halászcsónakról beszélt, és az arca
megmerevedett.
Ezek szerint a roncs a víz alatt van, a homokban? kérdezte.
Igen, illetve majdnem teljesen. Minden hajónál más lehet a helyzet. Az egyik azonnal
lesüllyed, míg a másik még hetekig látszik a felszínen. Ez most egy nagy gödörbe került, a
homok már betemette, így akit kerestek, már meghalt mindenképpen.
Nem! mondta Ravn. Ez nem biztos!
Hogyhogy?
Azért, mert akit keresünk, az nem egy egyszerQ ember! Az bizony egy kétéltQ!
Negyedik rész
A hajótemet1
24
Egy kétéltQ? kérdezte az elképedt Jeppe.
Egy béka?
Nem, nem béka. De olyan, ami tud élni a vízben is, és a szárazföldön is.
Igen, de mégis, milyen? kérdezte kíváncsiskodva Ricke is.
Nehéz szavakkal elmondani. Csak egy pillanatra láttuk meg, de már akkor is rémiszt1
látvány volt. Nem is akarok beszélni róla. Most ugyan nem láthatjuk, csak az év bizonyos,
különleges napjain&
Ravn elhallgatott, mert eszébe jutott valami. Együttérz1en nézett Jeppére és Rickére.
Drága barátaim, hiszen ma karácsony estéje van, ezt teljesen el is felejtettük. Nagy kár,
hogy nem lakhattok egy olyan házban, ahol emberhez méltó körülmények uralkodnak!
Ricke elszontyolodott.
Algot ígérte, hogy áthoz egy kis karácsonyi ételt, de megint beteg lett. Még szerencse,
hogy a gyerekek még olyan kicsik, hogy nem hiányzik nekik a karácsony, de nektek is
ugyanolyan rossz, hogy nincs itt még egy kis karácsonyi ünnepség se.
Ebben az évben nem volt elég er1m ahhoz, hogy valami igazán finomat készítsek. Nincs
hozzá semmilyen alapanyagom sem.
Megértjük mondta Ravn mi magunk is elfelejtettük az ünnepet. Ezer más dologgal
kellett foglalkoznunk. A legfontosabb azonban, hogy a karácsonyi éjszaka még el1ttünk van,
és ilyenkor a kis teremtmény látható. Sajnos, ez sem sokat segít rajtunk, de még rajta sem.
Be van zárva egy faládába a tenger fenekén.
Ricke és Jeppe egymásra néztek.
Egy faládába? kérdezték izgatottan.
Hogy néz ki az a láda? faggatta Jeppe.
Nagy, olyan háromszögletQ, ha jól láttam a sötétben.
Ricke szeme csillogott az új, kedvez1 fordulat hallatán. Izgatottan fordította le Jeppe
szavait a többieknek, akik vendek lévén nem értették a skanei beszédet.
Igen, olyan formájú tette hozzá Ilona. Talán tudtok valamit róla?
Ricke izgatottan folytatta:
A IV. Bogiszláv hajó tisztje mesélte, hogy a hajó kapitányával és a Herceggel egy ilyen
ládán kapaszkodtak, és sodródtak a part felé.
Mit mondasz?
A kis szobában egyszerre felforrósodott a leveg1. A szemek várakozóan csillogtak.
Igen, még mondott mást is folytatta Ricke. Bogiszláv herceg lelökte a kapitányt,
hogy könnyebb legyen a láda terhe. A Herceg 1t is megpróbálta lelökni, de nem sikerült.
Kés1bb hangosan panaszkodott, hogy valami hegyes dolog megszúrta a kezét, és az nagyon
fájdalmas volt, dagadni is kezdett így mesélte az els1tiszt. Akkor már közel jártak a
parthoz, és a láda kisodródott annyira, hogy az els1tisztet szinte kidobta a homokos részre. A
láda visszalök1dött a hullámokon a tengerbe, Bogiszláv herceggel együtt.
Atyaisten! nyögött Ravn, de mindenki biztos volt benne, hogy nem az apját sajnálja.
Ez itt történt a közelben?
Nem éppen, kicsit nyugatabbra t1lünk. Az els1tiszt aki egy rendes embernek tQnt
sikertelenül próbálta meg a kapitányt és a Herceget Sandhammaren kikerülésére rábeszélni,
de mint látható, a baj be is következett&
Kár, hogy hamarabb elment- sajnálkozott Ravn , sokat segíthetett volna nekünk, ha
megmutatja, merre ért partot. Elnézést, hogy félbeszakítottalak, Ricke.
Az els1tiszt valami szigeti öbölr1l beszélt, amit a partra vet1déskor látott. Szerintem ez
csak a Tyke-sziget lehet.
Oda tudnánk most menni? Induljunk rögvest!
Jeppe kinézett az ablakon.
Talán odaérnénk még sötétedés el1tt. Ezek a nappalok már rövidek. És rosszak is.
Mindenki megborzongott a hallottakon. Mindegyikük ismerte a mondákat a kísértetekr1l,
boszorkányokról, a sötétség ijeszt1 teremtményeir1l. Karácsony éjszakája veszélyesnek tQnt.
De még nappal volt, így nekivághattak az útnak.
Nincs veszteni való id1nk! türelmetlenkedett Ravn. A láda újra besodródhat a
tengerbe, most az id1 is megfelel1, kés1bb csak rosszabb lesz.
Mehetünk a halászcsónakkal is jelentette ki Jeppe.
Hangzavar tört ki a kis kunyhóban, szinte egymás szavába vágtak, hogy mi lenne a
leghelyesebb ebben a helyzetben. A lány, Krisztin is velük akart menni, együtt azzal a
szarházi herceg -gel, aki talán nem is herceg, csak azzal dicsekszik. Megtagadta, hogy egy
habókos öregasszonyra és még a két kis taknyosra is vigyázzon, ahogyan a kicsiket
nevezte. Ricke is egyetértett vele, mert 1 viszont nem akarta a kincseit egy ilyenfajta n1re
bízni.
Ravn legszívesebben kidobta volna Krisztint, hogy hadd menjen az útjára, de a lányon
nagyon kevés ruha volt, és Ravn a jó szíve miatt nem kergethette ki 1t a hidegbe.
Ricke magától vállalkozott rá, hogy otthon marad, így is elegen lesznek a csónakban
nélküle is. Ilonának mennie kellett, mert neki volt a kis lénnyel egyedül összeköttetése.
Ravn nem akarta nagyon leterhelni a csónakot, de Jeppe biztosította, hogy az 1
halászcsónakja elbírja mindannyiukat. Végül Jeppén kívül még Ravn, Tasszo, Krisztin és
Ilona indultak el.
Alig értek be az erd1be, mikor Ilona megérezte, hogy nincsenek egyedül. Anélkül, hogy
[ Pobierz całość w formacie PDF ]