Napsugar kisasszony Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

Theodor. �n m�r arra is gondoltam, hogy tal�n �r�kbe fogadhatn�nk.
60
Ugyan mit seg�t az, ha egy napon f�rjhez megy? Ez ellen nincs
orvoss�g, kedvesem. El�g csinos ahhoz, hogy k�nnyen �szrevegy�k.
Am�gy sem hiszem, hogy a sz�lei beleegyezn�nek. Amint az
�desapja helyzete valamelyest javul, r�gt�n hazaviszi a l�ny�t. Nem
is �rtem, hogyan v�lhattak meg a sz�lQk egy ilyen gyerektQl.
K�nytelenek voltak, Theodor.
Igen, bizony�ra nem jósz�ntukból tett�k. �s Lena, amint teheti,
alighanem �r�mmel megy haza, noha �gy gondolom, minket is
megszeretett m�r egy kicsit. Esetleg óvatosan puhatolózhatn�k
egyszer, hogy �llnak a dolgok odahaza.
Mindenesetre prób�ld meg, Theodor biztatta Klothilde
asszony. Tal�n m�gis van r� mód, hogy valami módon magunkhoz
k�ss�k.
Kilenc óra fel� j�rt az idQ, amikor Len�t meghozta az autó.
�r�mmel fogadt�k, �s tudni akart�k, hogy telt a napja.
�, de sz�p is a vil�g! Ak�rmerre megy az ember, minden�tt
gy�ny�rq dolgokat l�tni. Az �ton t�bbsz�r eszembe jutott, b�rcsak a
nagys�gos �r�k is ott lenn�nek, biztos meg�rvendeztetn� a sz�v�ket
az a sok sz�p l�tnivaló.
Vollmer�k mosolyogva hallgatt�k.
Igaz�n gondolt erre a k�t v�n csontra? k�rdezte az �reg
szokatlan komolys�ggal.
Lena bólintott, �s nyugodtan �llta a k�rdQ, t�prengQ pillant�st.
Igaz�n. A gondolataim gyakran r�ppentek �t ide Frankfurtból is.
Most reggeliznek, vajon Klothilde asszony a s�t�ra mag�val vitte-e a
v�llkendQj�t? Most van az eb�d ut�ni szunyók�l�s ideje, most a te�t
szolg�lj�k fel. Aggódtam egy kicsit, hogy minden jól menjen, �s
hogy semmi k�nyelmetlens�g�k vagy bossz�s�guk ne legyen. Na
igen, mindenkinek megvan a maga gondja.
Az utolsó szavakat huncut mosollyal, mók�s fontoskod�ssal
ejtette ki.
Nagy nyqg�t vett a nyak�ba vel�nk, igaz-e? Tal�n meg is b�nta
m�r mondta Vollmer asszony.
A l�ny erre megr�zta a fej�t.
Nem, dehogy! Sz�p, ha az embernek haszn�t vehetik valahol.
�desany�m mondta mindig, hogy gondok n�lk�l csak fele ilyen jó
volna �lni ezen a vil�gon.
Az �regek sz�ve k�r�l kellemes melegs�g �radt sz�t. Lena szavai
boldogg� tett�k Qket.
Vollmer �r Lena apj�ra terelte a szót, �s tapintatosan tudakozódott
a helyzete felQl. A l�ny elQsz�r mes�lt nekik az apja elbocs�t�s�t
k�vetQ neh�z idQkrQl. �l�nken ecsetelte a szeretett apa er�nyeit,
szorgalm�t, tehets�g�t �s egyenes, becs�letes jellem�t, a gyermeki
szeretet megkapó bizony�t�k�t adva. Az eml�kektQl t�l�radó sz�vvel
besz�lt Ri�ról �s a fi�król is. Akaratlanul is gy�ny�rq k�pet festett
egy csal�d harmonikus �let�rQl. V�g�l m�g Selma n�ninek �s a
rokons�g t�bbi tagj�nak is fel kellett vonulnia a dicsQ tablóra.
Vollmer �r arról �rdeklQd�tt, milyen �ll�st t�lt be most az apa.
Buzgós�g�ban Lena �ntudatlanul is egy �rz�keny pontot �rintve, �gy
szólt:
Steinau joggyakornok �r, aki tiszt�ban van �desap�m
k�pess�geivel, azt mondta nekem egyszer, hogy szerinte a
legmagasabb, legfelelQss�gteljesebb posztok bet�lt�s�re is
alkalmasnak tal�lja. Nem m�s okozta a trag�di�j�t, mint a szil�rd
jelleme �s megvesztegethetetlen igazs�gszeretete, amitQl a koll�g�i
rettegtek.
Norbert Steinau neve aznap m�sodszor hangzott el, �s Vollmer
most is �sszerezzent, amikor meghallotta. De most a feles�ge is
megh�kkent. Nagy szemeket meresztve n�ztek mindketten Len�ra.
Norbert Steinau, a joggyakornok? Pt eml�tette, Hartwig
kisasszony?
Lena megr�m�lt.
Jaj, bocs�ssanak meg, �nk�ntelen�l szaladt ki a sz�mon!
Nagyon sajn�lom, mert tudom, hogy nem sz�vesen hallj�k ezt a nevet
mondta teljes ny�lts�ggal.
Ki mondta ezt �nnek, gyermekem? Honnan tudja, hogy a
Steinau n�v k�l�n�s jelentQs�ggel b�r sz�munkra? k�rdezte
Klothilde n�ni feld�ltan.
Lena nagyot sóhajtott. Hazudni nem tudott �s nem is akart.
Bizony�ra a Jóisten rendelte �gy, hogy v�g�l m�giscsak kiejtette ezt a
62
nevet a sz�j�n. �gy h�t elhat�rozta, hogy minden k�rd�sre Qszint�n
v�laszolni fog.
Igen kezdte , Norbert Steinauról besz�ltem, sz�nd�kom
ellen�re cs�szott ki a neve a sz�mon. TQle mag�tól �s az �desanyj�tól
tudom, hogy �n�k rokonok, de sajnos elidegenedtek egym�stól.
Vollmer hirtelen t�madt bizalmatlans�ggal f�rk�szte a l�ny arc�t,
�s rossz elQ�rzete t�madt. �m ez csak addig tartott, am�g bele nem
n�zett Lena ny�lt, becs�letes tekintet�be. A rossz �rz�se r�gt�n
elm�lt.
Egy idQre csend lett. Lena l�tta, hogy az �regek arca furcs�n
megremeg. Azut�n Vollmer lassan, mintha �gy kellene kipr�selnie
mag�ból minden szót, megk�rdezte:
Norbert abban a v�rosban lakik, ahol �n?
Igen, az �desanyj�val egy�tt felelte Lena.
S Qk ketten tudt�k, hogy megp�ly�zta n�lunk ezt az �ll�st?
folytatta az �reg.
�, nem! Csak akkor �rtes�ltek róla, miut�n m�r megkaptam.
Steinau �r, mik�nt oly gyakran, megl�togatott minket az utolsó
vas�rnapon, amelyet m�g otthon t�lt�ttem. Akkor mondtam meg
neki, hogy hamarosan elmegyek hazulról. Azt is el�rultam neki, hogy
Mainzba k�sz�l�k. Erre r�gt�n felfigyelt, �s elmes�lte, hogy Maiz a
sz�lQv�rosa, �s sok embert ismer ott, noha m�r �vek óta nem j�rt
arrafel�. Azt�n megk�rdezte, hov�, melyik csal�dhoz szegQdtem el.
Amikor kiejtettem az �n�k nev�t, felugrott, �s ezt ki�ltotta: Az a
nagyb�ty�m h�za! H�t �gy t�rt�nt.
Kis idQre megint csend ereszkedett a szob�ra, majd Klothilde
asszony k�rdezett tov�bb:
�s mit szólt hozz�, hogy maga idej�n dolgozni? [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum